Mert ott nincs kire mutogatni.
Nincs tanító, nincs mentség, nincs külső igazság.
Csak te vagy mezítelenül.
A szándékaiddal, a teremtéseddel, a jelenléteddel.
És ez félelmetes.
Nem azért, mert sötét, hanem mert mindenre rávilágít.
Mert eloszlatja az összes kis történetet, amivel eddig takargattad magad.
Ott nem lehet kicsinek maradni.
Nem lehet tovább halogatni a valódi létezést.
A saját isteni teredben nincs külső engedély.
Te vagy az engedély.
És ez a leghatalmasabb szabadság,
de sokáig azt hisszük, hogy hazugság.
Megdöbbentő…
Mert ha tényleg ennyi fény van bennem,
akkor miért éltem eddig árnyékban?
Ha én isten vagyok, akkor hol voltam, miért másoktól vártam a csodát?
Bizonytalan vagy?
Ez a félelem az eddig tanult dolgokhoz való ragaszkodás.
A tiltakozás nem a szívünkből fakad.
Hanem abból, hogy sejtjük: ez itt az igazság.
És az igazság mindig mozdít.
Nem enged többé visszabújni a régi szerepekbe.
Belépni a saját isteni terünkbe:
az a pillanat, amikor nem kérdezzük többé, hogy „szabad-e?”
Mert tudjuk: mi vagyunk az, aki válaszol.
~Dajbukát Ildikó
Spirit touch healing
