De nem azért, mert nincs mit mondaniuk.
Mi történt, hogy a fiataloknak fáj az élet?
Miért van az, hogy gyerekek, a tinédzserek menekülésben látják a kiutat, miközben csak arra vágynak, hogy valaki itt legyen igazán és meghallja őket szavak nélkül is?
Talán azért, mert a világ zajos lett, de lélekben némaságba burkolózott. Mert sokszor a felnőttek maguk is elvesztették a kapcsolatot a belső hangjukkal, így nem hallják meg a gyermekeikét sem.
Ezek a lelkek más minőséget hoznak. Tisztábbat. Érzékenyebbet. Olyat, ami már nem illik bele a régi mintákba.
Az utóbbi időben több ilyen fiatal jött el hozzám. Beültek a térbe és vittek magukkal engem is egy különleges belső utazásra. Mert akinek van bátorsága meglátni a sebeit, annak van ereje a gyógyulásra is. Nekik van.
Én nem „javítom meg” őket. Nem mondom meg, hogyan kell élni.
Csendben vagyok, jelen vagyok és ott vagyok, amikor újra kapcsolódni kezdenek önmagukhoz. A fényükhöz. A saját belső igazságukhoz.
És ilyenkor történnek a csodák. Finoman, mégis mélyrehatóan.
Mert minden lélek emlékszik, de szükség van valakire, aki segít visszatalálni az emlékezéshez.
Ha úgy érzed, gyermeked vagy te magad is ilyen emlékezés előtt állsz, szeretettel nyitom meg a teret.
Kineziológiai és kvantumenergetikai munkámban olvasom a sejtek emlékezetét, és kapcsolódom ahhoz, amit a lélek már rég tud, csak eddig nem volt, aki megkérdezze.
Az Akasha tere számomra nem misztikum, hanem otthon. És ezt az otthonérzést szívesen megosztom veled is.
Mert nem vagy hibás, nem jársz tévúton. Csak talán régóta nem hallottad a saját belső hangod. Itt az idő.
Dajbukát Ildikó
dipl. energetikai kineziológus
– Akasha-tér kísérője és emlékeztető arra, hogy fény vagy
