Nem egyszerű „időszakváltás” zajlik körülöttünk. Nem csupán arról van szó, hogy elavulnak rendszerek, új technológiák lépnek be vagy megváltoznak a politikai viszonyok. Ami történik, az sokkal mélyebb. Egy valóságréteg mozdul el: amit eddig biztosnak hittünk, az most kérdőjelekké válik. És ami addig „álomszerűnek” tűnt, most megérkezik a valóság talajára.
Ez a változás nem csak a világban kint zajlik. Bent, benned is. A valóságról alkotott kép, az identitás, az érzékelés módja: minden újrarendeződik. Aki érzékeny, az már érzi ezt. Nem mindig tudja szavakba önteni, csak annyit mond: mintha minden más lenne, pedig semmi nem történt látványosan.
Sok ember számára a hirtelen jött félelem, idegesség, nyugtalanság, belső békétlenség érződik. Eddig nem látott mennyiségű gyűlölködő szóval zúditják egymásra a fájdalmukat, elégedetlenségüket, csalódásukat.
Miért fontos a tudatos fejlődés?
Mert az egyéni érzékelés egyben a globális is. A fókuszt követi az energia.
Az egyéni összeadódik.
Teremtünk. Az egység ereje a fenti minőségekkel hová vezet?
A történelem eddig ciklusokban mozgott, most azonban spirálba váltunk. A külső események mögött egy sokkal mélyebb átrendeződés zajlik: az emberi tudat új frekvenciára hangolódik. És ezzel együtt minden, amit valóságnak hittünk, új értelmet nyer.
Tudunk tenni bármit? Tudsz tenni valamit? – kérdezed.
IGEN.
Belőled indul ki minden. Ahogy eddig is.
A felelősség mindig a miénk.
Nézd meg, hogy tekintesz másokra!
Hogyan fordulsz a mai napon a körülötted lévők felé?
Mire fordítod a figyelmed? A tragédiákkal foglalkozol?
Az energia követi a figyelmet.
A tiédet. Mi van, ha ma nem a békétlenséget, a gyűlölködést választod ott, a székből ismeretlenekről kommentelve vagy az utcán, hanem a szeretet szavait küldöd?
Mert csak ennyi kell. Tőled függ a világunk. Szólsz a szeretetben?
Én tudom, hogy képes vagy rá.
Hiszek benned. Sokan hiszünk benned.
A szívünkkel látunk téged.
Végtelen szeretettel:
Dajbukát Ildikó
